külkersc természetjáró szakosztály alapszabálya

Külker SC. Természetjáró Szakosztályának Alapszabálya 

I. AZ EGYESÜLET ADATAI:

Megnevezése: Külker SC. Természetjáró Szakosztály

Nevének rövidítése: Külker TE.

Székhelye: 1038. Budapest. Márton út 25. Telephelye: Galyatető, Mező Imre utca 5.

Alapítási éve: 1950.

2. Működési területe: Budapest és vonzáskörzete. Börzsöny és a Mátra.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény VII. fejezete (Ectv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a 342/2011. (XII. 29.) és a 350/2011. (XII. 30.) Kormányrendeletek szerint közhasznú tevékenységet, sportot folytatva felkelti a természetjárás iránti igényt, növeli a rendszeresen túrázók számát, tevékenységüket segíti, és folyamatosan elfoglaltságot biztosít a 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) szerint. Egészség megőrzési, betegség-megelőzési és természetvédelmi feladatokat lát el. A szabadidő hasznos eltöltése mellett testedzési és közművelődési programokkal járul hozzá a sportról szóló 2004. évi I. törvényben állami feladatként meghatározott természetjáró tevékenység hatékony és eredményes végrehajtásához. Gyalogos és kerékpáros túrák, táborok szervezésével a földrajzi, természeti környezet megismerésével, a honismeret elmélyítésével járul hozzá tagjai ténykedéséhez. Lehetőséget teremt családok, baráti társaságok és más érdeklődők részére is a programokba való bekapcsolódásra.

4. A szakosztály természetjáró (turista), valamint a természetvédelmi és kulturális tevékenységet folytató tagok önkéntes tömörülésén alapuló társadalmi szervezete.

5. A szakosztály működésére a Külker SC. alapszabálya a mérvadó.

6. A szakosztály politikai pártoktól és szervezetektől független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.

7. A magyar természetjáró szervezetek hagyományainak folytatója és ápolója, ezzel az 1997. évi CLVI. Törvény V. 26. paragrafus 6. pontjának (a kulturális örökség megóvása) megfelelő tevékenységet folytat.

8. A szakosztály nem nyereségelvű, minden bevételét természetjáró tevékenységre a szakosztály fejlesztésére, működésére fordítja. Közhasznú szolgálataiból – tevékenységi jellegéből fakadóan – nemcsak a tagok, hanem bárki részesülhet.

II. Természetjáró szakosztályunk feladatai:

A közvetlen környezet természeti, történeti, építészeti, kulturális értékeinek megismerése és megismertetése. Szervezett túrák, jelvényszerző túrák, versenyek, ismeretterjesztő programok formájában.

Felkeltse a természetjárás iránti érdeklődését és felhívja a figyelmet annak természeti értékeire, védelmére, illetve történelmi múltját ismertesse, bemutassa.

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv. szerinti közhasznú tevékenységet (sport) vállalva segítse, ösztönözze a természetjárás rendszeres gyakorlását, és a művelődésre alkalmat adó programokkal segítse elő azt, és ezzel járuljon hozzá a sportról szóló 1996. évi LXVI. törvényben állami feladatként meghatározott tevékenység eredményes és hatékony ellátásához.

A Természetbarát szakosztály közhasznú szervezet. Tevékenységének eredményéből bárki részesülhet. Szakosztályunk évenként (túratervben) meghirdetett túráin (éves tagsággal nem rendelkezők is) egyesületen kívüliek is részt vehetnek.

Célunk, hogy szakosztályunk széleskörű és változatos lehetőségeket biztosítson a természetbarátok számára (lásd éves túraterv) a hazai és külföldi országok, természeti sajátosságainak és kultúrájának megismerésére.

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv. szerinti közhasznú tevékenységet (környezetvédelem, természetvédelem,) vállalva, járuljon hozzá az élő és élettelen természeti értékek védelméhez. Gondozza a jelzett turista úthálózatot, természetjáró létesítményeket és segítse elő ezek fejlesztését, megóvását.

III. Az egyesület, szakosztály tagsága

Az egyesület, szakosztály tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület-szakosztály munkájában, valamint fizeti annak tagdíját.

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

Az Egyesület/Szakosztály tagjainak jogai:

– Részt vehet az Egyesület, és a szakosztály tevékenységében, és rendezvényein. Aktív részese lehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a szakosztály működésével kapcsolatban.

– Ajánlásokat tehet az Egyesületet, szakosztályt érintő kérdések megtárgyalására; javítására.

– Felvilágosítást kérhet a szakosztály tevékenységéről, amelyre a szakosztály 30 napon belül köteles választ adni.

– Választhat, illetve választható a szakosztály ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

– Indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; betekinthet a szakosztály nyilvántartásába;

A tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezhetik.

Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület és a szakosztály alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület, Szakosztály működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti a Szakosztály szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

Az Egyesület, szakosztály tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni a Szakosztály munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

A tagsági viszony megszűnik:

– A tag halálával,

– Az Egyesület megszűnésével,

– A tag kilépésével,

– A tag kizárásával.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen a lemondást elfogadta.

A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV. 1. Az Egyesület szervezete
Az Egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség, Tisztviselők.
A Közgyűlés:

Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével (rendes közgyűlés). A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.

A rendkívüli közgyűlés:

– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

– ha az Elnökség rendkívüli közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

– ha a felügyeleti szerv/bíróság a közgyűlés összehívását elrendeli.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott, újra összehívott közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.

A közgyűlés üléseit általában az Elnök vezeti, de annak levezetésével mást is megbízhat.

A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

Az szakosztály megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása; Az Alapszabály elfogadása és módosítása; Tisztségviselők megválasztása és visszahívása; A természetes személyekre vonatkozó tagdíj mértékének megállapítása; Az évi költségvetés meghatározása; Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; Döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

A közgyűlés határozatait – eltérő rendelkezés hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

Az Elnökség

Az Elnökség két közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a közgyűlés hatáskörét, irányítja a szakosztálya működését. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente ülésezik. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

A 3 /három/ tagú Elnökséget a közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 2 /kettő/ éves időtartamra. Az Elnökség egy elnökből és két alelnökből áll.

Az Elnökség feladata és hatásköre:

– Tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

-A közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

-A szakosztály gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;

-A szakosztály Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;

– Az elnök éves beszámolójának elfogadása;

-A személyzeti munka irányítása;

-A tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

– Az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;

Minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

A jogi személyiséggel rendelkező vagy azzal nem rendelkező tagokra vonatkozó tagdíj mértékének megállapítása;

Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.

Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

Az Egyesület tisztségviselői

Tisztviselővé választható az Egyesület közügyektől eltiltás hatálya alatt nem álló tagja. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

Az Egyesületi bankszámla felett rendelkező, valamint a képviseleti jogot gyakorló tisztségviselője csak olyan nagykorú és cselekvőképes személy lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.

IV/2. Túravezetés szabályai:
Az egyesület, szakosztály keretei között túrát vezethet:

– az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki egyesületi tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

– aki legalább 2 (kettő) év túravezetői múlttal rendelkezik.

– aki mögött már legalább 30 balesetmentes, komolyabb atrocitás nélküli levezetett túra van.

– és, vagy jó problémamegoldó képességgel rendelkezik, gyakorlott és megbízható.

– végül, de nem utolsósorban ismerje az általa megválasztott útvonalakat, hegységeket.

Aki szakosztályunkban túrákat szeretne vezetni annak előzetes, éves túratervet kell készítenie, és azt elküldenie az elnökségnek. Valamint az általa vezetett túráról (az éves beszámolóhoz kell) küld egy rövid szöveges riportot nekünk, amelyben elmeséli, hogy az adott túrán hol jártak, mit láttak, hányan vettek részt, és mindenki épségben hazaért. Ha, egy túrád elmarad, vagy problémák adódnak, annak okáról időben tájékoztass bennünket is, hogy ha szükséges egy másik túravezető is bekapcsolódhasson, vagy adott esetben átvehesse a túrát!

Az Egyesület elnöke:

Az Egyesület elnökét 2 éves időtartamra a közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős.

Az elnök feladata és hatásköre:

– a közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

– döntés és intézkedés az elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

– a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

– irányítja a szakosztály munkáját; vezeti az elnökség üléseit;

– képviseli az Egyesületet;

– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

– összehívja az Elnökség üléseit;

– vezeti az ügyintéző apparátust; irányítja a szakosztály gazdálkodását;

– gyakorolja a munkáltatói jogokat

– intézkedik a közgyűlés által elfogadott beszámolók, valamint az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának adatai nyilvánosságra hozatala iránt;

– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

A szakosztály alelnökei:

A szakosztály közgyűlése két alelnököt választ. Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

V. Az Egyesület szerveinek határozatai

Az Egyesület szerveinek ülései nyilvánosak, azokról a szerv sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét és idejét, a jelenlévő tagok, a meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A szerv bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyv jelenléti ívét a résztvevők aláírják, a jegyzőkönyvet pedig a levezető elnök és két hitelesítő tag írja alá. A döntést a szerv az érintettekkel a határozatnak nevezettek részére postai úton, tértivevényes-ajánlott küldeményként történő kézbesítése útján közli. Minden esetben köteles továbbá a döntést hozó szerv a határozatot közzétenni, az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán vagy honlapon történő kifüggesztés útján.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendje akként alakul, hogy az Elnök köteles a betekintést – előre egyeztetett időpontban – bárki számára lehetővé tenni.

VI. A szakosztály vagyona és gazdálkodása

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.

Az Egyesület, szakosztály működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a közgyűlés /évente/ állapít meg;

– magán és jogi személyek támogatásai;

– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

– rendezvény bevétel;

– pályázatok, egyéb bevételek.

Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

A szakosztály gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. A pénzeszközeit számlán (egyesület al számlaszámán) kezeli.

VII. Megszűnés

A szakosztály megszűnése, szüneteltetése esetén, annak vagyonáról a közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület ügyintéző szerve az Elnökség jár el.

VIII. Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Mi mindent megteszünk, hogy a turistaház nyereséges legyen, de azért mi nem vállalunk sem anyagi sem erkölcsi felelősséget, ha turistaház ennek ellenére még is veszteséges lesz.

A Természetjáró szakosztály alapszabályát a budapesti, 20……. év ………………….hónap ……….. napján tartott közgyűlés fogadta el.

Kelt Budapest, 20……. év ……………… hónap …….. nap